Socotra szigete a jemeni partok közelében fekszik, egy világtól elzárt trópusi sziget, amely a jemeniek háborús valóságával szemben megdöbbentően nyugodt, szinte földöntúli környezetben tündököl. A főszereplő megérkezik a szigetre, ahol különleges növény- és állatvilág, például az agymintára emlékeztető sárkányvérfák várják. A vadregényes tájakon kívül a szigeten egy férfi is él, aki életét egy tenger fölötti barlangban töltötte, és autentikus egyszerűséggel mutatja be mindennapjait.
Socotra igazi kihívásokat rejteget: nincsenek ATM-ek, az egész szigetnek csupán egy kórháza van, és heti két járat biztosítja a szárazfölddel a kapcsolatot. Ezek a nehezen megközelíthető, de mesés tájak teszik a szigetet a Közel-Kelet egyik legkülönlegesebb, elzárt kincsletévé. Az utazó helyiek vendégszeretetével és a sziget egyszerű, mégis lenyűgöző életmódjával ismerkedik meg, miközben szó esik a szemétszennyezésről, az alapvető infrastruktúra hiányáról és a főbb megélhetési formákról, például a kecsketartásról.
Különös figyelmet kap a helyi kultúra: egyedi, csak itt beszélt nyelv, szokatlan üdvözlési formák, a tradicionális ételek (például a bakhmri) és a közösségi élet mind-mind részei annak, ami megkülönbözteti Socotrát a jemeniek szárazföldi világától. A turisták érkezése ugyan új lehetőségeket jelent a lakosoknak, de ezzel párhuzamosan kérdéseket is felvet a helyi kultúra megőrzésével kapcsolatban.
A sziget mindennapjait gazdasági nehézségek, egyszerű infrastruktúra és az önellátó életforma jellemzi – a boltok választéka minimális, a közlekedés improvizált, a pénzügyek készpénzzel zajlanak. Az elbeszélés során a főhős egzotikus ételeket és helyi szereket próbál ki, részt vesz piacokon és bebarangolja a természetet; különösen lenyűgöző a sárkányvérfa és a hét speciális tömjénfa-fajta, amelyek csak ezen a szigeten élnek.
Felszínre kerül Socotra kapcsolatának megannyi érdekes aspektusa a jemeni szárazfölddel, a politikai feszültségektől kezdve a zászlókon át a mindennapi életig. A néző betekintést nyer a sziget kicsiny településeinek életébe, a törzsi struktúrákba, valamint egy barlangban lakó helyi legendához is, aki bemutatja, hogyan lehet modern kényelmek nélkül is teljes, boldog életet élni.
Számos kérdés áll a középpontban: öröm vagy veszély a turisták egyre növekvő száma? Hogyan hat a gyors globalizáció a hagyományokra, és képes-e egy kis közösség megőrizni identitását és boldogságát egy folyamatosan változó világban?
