Socotra, egy titokzatos és szinte földöntúli sziget, Jemenhez tartozik, amelyet sokan a világ egyik legveszélyesebb országának tartanak. Mégis, ezen a háború sújtotta országon belül rejtőzik egy paradicsomi táj, amely sokáig elérhetetlen volt a látogatók számára, ám az utóbbi években új utak nyíltak arra, hogy idejussanak.
A szigeten élő emberek külön nyelvet beszélnek, mindennapjaikat egyszerűség és természetközeliség jellemzi. Az itt élő közösségek őrzik hagyományaikat, szoros kapcsolatban állnak a természettel és egymással, a helyi élet lassabb tempóját az internet és a modern technológia szinte teljes hiánya is erősíti.
A sziget különlegessége többek között abban rejlik, hogy élővilágának jelentős része egyedülálló a Földön – a híres sárkányvérfa-erdő például kizárólag itt található meg. A természetvédelmi kihívásokat szemlélteti, hogy a kecskepopuláció veszélyezteti a fiatal fák túlélését, így a helyi lakosok generációkon átívelő munkával igyekeznek megőrizni a sziget ökológiai csodáit.
Az itt töltött napok során a látogatók bepillantást nyernek a vendégszeretetbe, az autentikus étkezési szokásokba, valamint abba, miként élik túl a helyiek a Jemen szárazföldjét uraló konfliktusokat. Különleges karakterekkel találkoznak – a tengeri legendákon keresztül egészen egy barlangban élő helyi idős férfiig, aki az egyszerűségben találja meg az örömet.
A felfedezések között felmerülnek kérdések a háborúk fenyegetéseiről, a békés együttélés lehetőségéről, de szóba kerülnek a boldogság forrásai, a hagyományőrzés és a természeti környezet megóvásának fontossága is. Külön figyelmet kap, hogyan képes megmaradni a helyi társadalom békében, miközben az ország más részeit erőszak sújtja.
