Az Egyesült Államok kormánya vizsgálatot rendelt el a Smithsonian Intézmény múzeumainak működésével kapcsolatban, hogy azok megfelelnek-e a Trump-adminisztráció amerikai kivételességet hangsúlyozó irányelveinek. A Fehér Ház levele részletes adatokat és belső dokumentumokat kért be nyolc múzeumtól, a kiállítások listájától egészen a belső kommunikációig, valamint három évre előretekintő terveket is bekértek.
Az eljárás céljaként az amerikai értékek és identitás középpontba helyezését hangsúlyozták, miközben a kormányzat törekvését az elmúlt időszakban úgy értelmezték, hogy az eltávolítja a kirekesztett vagy marginalizált csoportok – például afroamerikaiak és LMBTQ személyek – történelmi említését a közgyűjteményekből és hivatalos platformokról.
Ennek részeként nemcsak vitatott múzeumi tartalmakat, hanem konkrétan különféle történelmi eseményeket és személyiségeket is érinthetnek a módosítások, például viták tárgyává válhat egyes emlékművek visszaállítása vagy eltávolítása. Felmerül a kérdés: lehet-e olyan módon bemutatni az amerikai történelmet, ami egyszerre hű a valósághoz, de nem válik megosztóvá?
Ugyanakkor a múzeumokat irányító szakemberek nehéz helyzetbe kerülnek. Az intézmények vezetésének egyensúlyt kell találnia, hogy sem a politikai befolyásnak ne engedjenek feltétel nélkül, ugyanakkor ne is keltsék annak a látszatát, mintha ellenállnának a kormányzat akaratának. Ez a dilemma újra felveti a kérdést, hol húzódik a határ a kultúrpolitika, történeti hűség és politikai beavatkozás között.
