Az ember első pillantásra talán jelentéktelennek találja a shungit szürkés kőzetét, mégis egészen különleges történetet rejt. Folyamatosan kutatják, honnan eredhet a benne található szén, és milyen földtörténeti korok lenyomatait őrzi.
A shungit nagy töménységben tartalmaz szenet, egyes kutatók pedig vitatkoznak arról, hogy ez biológiai eredetű-e, vagy inkább geológiai folyamatoknak köszönhető. Oroszországi lelőhelyei – különösen a Shunga környéki rétegek – lenyűgöző mennyiségű ősi szénlerakódást tartalmaznak, amelyek akár kétmilliárd évesek is lehetnek.
A mikroszkópos vizsgálatok baktériumokra emlékeztető struktúrákat tártak fel a shungit rétegekben, ami tovább erősíti az elméletet, miszerint apró, ősrégi mikroorganizmusok tömeges kihalása hozhatta létre ezeket a kőzeteket. Izgalmas kérdés, hogy milyen ősi életformák járulhattak hozzá ezekhez a karbon-depozíciókhoz, és miként hathattak ki a földi szénkörforgás fejlődésére.
A shungit ma a kutatók érdeklődésének középpontjában áll nemcsak tudományos jelentősége, hanem technológiai alkalmazási lehetőségei miatt is. Szokatlan szerkezete – mint a fullerén-gömbök jelenléte – új utakat nyit az anyagtudomány, a víztisztítás és az építőipar számára. A lehetséges ipari és érzékelő technológiák alkalmazásával kapcsolatban azonban még további kutatásra lesz szükség.
