A 221B Baker Street ikonikus címe és valós helyszíne körüli rejtélyeket boncolgatva indul a videó, a Sherlock Holmes-mítosz helytörténeti sajátosságaira fókuszálva. Megtudjuk, hogyan változott Baker Street számozása, és miként jött létre Holmes híres lakcíme, amely valójában eredetileg nem is létezett a Conan Doyle regények kezdetekor.
Az elemzés fókusza a The Lost Files of Sherlock Holmes: The Case of the Serrated Scalpel című 1992-es videojáték, mely a klasszikus point and click kalandjátékokat újító, dedukcióalapú megközelítésével tűnik ki. A játék kimondottan ügyel a viktoriánus London történelmi-szociológiai részleteire, miközben a karakterek és a helyszínek is érdekes kérdéseket vetnek fel: például, hogyan ábrázolják Holmes személyiségfejlődését, Watson és Holmes kapcsolatát, illetve a legendás detektív figurájának örökségét a szerzői jogi szabályozások tükrében.
A játék világában a nyomozás és a deduktív gondolkodás kap hangsúlyt, gyakran frusztráló pixelvadászattal kombinálva, miközben a játékos igazi detektívként fürkészi a részleteket London különböző, részben valós helyszínein. A videó során szóba kerülnek a nehezen felismerhető anekdoták, a fiktív helynevek, valamint a valós és elképzelt helyszínek egymásba játszása. Érdekes kérdéseket feszeget, hogy meddig vihető hűen képernyőre a Holmes-i karakter, illetve milyen kompromisszumokat követel a játékmechanika és a történelmi hitelesség közti egyensúly megtalálása.
A rajongói kultúra és a Sherlock Holmes-fandom kialakulásáról is szó esik, külön kiemelve, miként alakult át Holmes karaktere a szerző halála után, illetve hogyan rezonál a videojátékos feldolgozás a mai Holmes-rajongókkal. Többek között helytörténeti térképekkel, adaptációs anomáliákkal és a viktoriánus logika világával szembesülhetünk a videón keresztül, miközben továbbgondolásra érdemes kérdések merülnek fel Holmes karakterének hitelességéről, valamint a városi mitológia és a valóság találkozási pontjairól.
