Az epizód középpontjában egy meglepően hosszú fejlesztési időszak után végre megjelent sci-fi horror játék, a Routine áll. A 2013-as bejelentés óta eltelt évek során a játékot többször átdolgozták: a fejlesztők eredetileg vadonatúj koncepciókkal, például permadeath-tel, futamonként változó pályákkal és tanuló, adaptív ellenségekkel kísérleteztek.
A végső változat azonban jóval lineárisabb és hagyományosabb, ahol a játékos egy misztikusan elhagyatott holdbázist fedez fel, fejtörőket old meg, és néha harcol az ellenségekkel egy speciális többfunkciós eszköz, a CAT segítségével. A vizuális és hangulatbeli világteremtés hangsúlyos: a 80-as évek retro-futurisztikus esztétikája, hanghatások és a fény-árnyék játéka teremtenek nyugtalanító légkört.
Felmerülnek olyan kérdések, hogy mennyire működnek a horrorjátékokban az egyedi atmoszféraépítő megoldások a cselekmény folyamatos fenntartásához képest, illetve mennyire tudja a Routine felülmúlni a hagyományos túlélőhorrorok elvárásait a játék rövidsége és lineárisabb játékmenete mellett.
A Routine részletes környezeti történetmesélésével, érdekes háttérvilágával és vizuális részletességével megragadja az érdeklődést, miközben a játékmenet szempontjából kevésbé merész vagy újszerű. Az elemzés megvizsgálja, hogy az alkotás mennyiben tud megfelelni a várakozásoknak, amelyek egy évtizedes fejlesztést követően joggal merülnek fel.
