Erwin Schrödinger neve legtöbbeknek a híres macskás gondolatkísérlet révén ismerős, ám a tudós életútja és személyisége sokkal összetettebb annál, mint amit a paradoxon sugall.
Családja befolyásos és művelt volt: apja szenvedélyesen szerette a tudományokat, nagyapja a kémia professzora volt. Már iskolásként kivételes tehetsége kibontakozott, de fiatalkora szakmailag nem hozott áttöréseket, és hosszú évekig szenvedett az anyagi bizonytalanságtól.
Különös magánéletet élt: több nővel is bonyolult kapcsolata volt, és három lányának egyikét sem a felesége anyja hozta a világra. Személyes kudarcok, világháborús élmények, családi veszteségek formálták gondolkodását és hozzáállását az élethez.
Az áttörés 1925–26-ban jött, amikor a francia Louis de Broglie új elmélete nyomán Schrödinger kidolgozta a hullámmechanika alapegyenleteit, s ezzel gyökeresen átalakította a modern fizikát. Ez a munka vetette fel azokat a furcsa kérdéseket, amelyek végül Schrödinger macskájához vezettek: vajon a valóság valóban csak a mérés pillanatában dől el?
A tudományos viták mellett Schrödinger folyamatosan újabb és újabb országokban próbált érvényesülni, gyakran menekült meg a politikai represszió elől, és több egyetemen is tanított. Élete során folytatta a személyes és tudományos határok feszegetését, könyve, a Mi az élet? például kulcsszerepet játszott a genetika tudományának fejlődésében is.
Sikeres pályáját nemcsak díjak (pl. Nobel-díj) koronázták, hanem számos ellentmondásos emberi döntés is. Felmerül, vajon miképp befolyásolta magánélete, világháborús tapasztalatai és viharos korszaka tudományos gondolkodását, és miért választotta a provokatív gondolatkísérletet a kvantummechanika magyarázatához.
