Az elemzés fókuszában két videojáték-adaptáció, a Saw (2009) és folytatása, a Saw 2: Flesh and Blood áll, amelyek a legendás horrorfilm-sorozaton alapulnak. A videó izgalmas betekintést nyújt abba, hogy mennyire nehéz a filmes horrorélményeket játszható, szórakoztató videojátékká alakítani.
A bemutató ismerteti, hogyan helyezkednek el ezek a játékok a filmekhez képest saját, elkülönülő történetükkel, ugyanakkor megtartják a széria kulcselemeit: a halálcsapdákat, a feszült választási helyzeteket és az elborzasztó környezetet. Kiemelten foglalkozik a játékmenettel – a logikai feladványok, a harcrendszer és a csapdák szerepével –, valamint azokkal a problémákkal, amelyek a játékok monotonitását és frusztrációját okozhatják.
Felmerül a kérdés, sikerült-e visszaadni a filmek groteszk és feszültséggel teli hangulatát, illetve érdemes-e egyáltalán ezeket a játékokat kipróbálni, ha valaki nem elkötelezett rajongója az alapul szolgáló filmeknek. A bemutató több érdekes párhuzamot von a filmek és a játékadaptációk között, valamint szóba kerül a folytatások minőségének és létjogosultságának kérdése is.
