Keresztény teológiai és filozófiai kérdéseket boncolgat ez az összefoglaló, különösen azt a problémát, hogyan fér össze Isten mindenhatósága azzal, hogy a világban mégis létezik rossz. A történet középpontjában Milton ‘Elveszett Paradicsom’ című műve áll, amely a bibliai bűnbeesést ezúttal Sátán szemszögéből meséli el.
Bepillantást nyerünk a mennybéli lázadáshoz vezető eseményekbe, ahol Sátán és követői összeütközésbe kerülnek Istennel, és végül száműzetés vár rájuk. Az elkárhozottak a pokolban új rendet próbálnak teremteni, felépítik a Pandemonium székesegyházat, és tanácskozásba kezdenek bosszújukról. A konfliktus új színezetet kap, amikor megtudják, hogy Isten új teremtményt, az embert készül megalkotni, akinek szabad akarata lesz.
Sátán nagyívű terve, hogy megrontsa az ártatlan emberpárt – Ádámot és Évát – a tudás fájáról való gyümölcs elfogyasztására csábítva őket, olyasmivé válik, amely számtalan művészt és teológust inspirált. Eközben bepillantást nyerünk a korabeli Anglia, s különösen John Milton életébe és történelmi hátterébe is, felvillantva a szerző motivációit, személyes tragédiáit is.
A mű egyben allegorikus látlelet a hatalom, engedelmesség, lázadás és szabad akarat összetett viszonyrendszeréről, felvetve azt a kérdést: miért válik valaki a rossz megtestesítőjévé, és hol húzódhat a határ a bűnbánat és a visszafordíthatatlanság között? A videó a Sátán által képviselt emberi érzelmeket és gyengeségeket is vizsgálja, valamint azt, mit jelent a remény még a legnagyobb sötétség közepette is.
Külön érdekességet jelent a mű művészettörténeti utóélete: szó esik Gustave Doré metszeteiről, William Blake látomásairól, sőt, Dante Alighieri pokoljárásáról is. Ezek mind hozzájárultak a pokol és a bűnbeesés ábrázolásához az európai kultúrában.
