Az 1970-es években egy japán vállalat, a Sansui forradalmasította a hifi-erősítő piacot, kiemelkedve a Pioneer, Marantz és Macintosh márkák közül. Nemcsak az eszközeik hangzása volt lenyűgöző, hanem a dizájnjuk is egyedi és stílusos volt, éppúgy, mint a céges filozófiájuk: kompromisszummentes minőség, még nehéz időkben is.
Sokakban merül fel a kérdés: hogyan tűnhetett el egy ennyire sikeres és innovatív vállalat? A történet visszanyúlik a második világháborús Japánig, ahol minden erőforrás szűkös volt, mégis megszületett az alapító törekvése a jobb minőségért. Miközben az ország talpra állt, a Sansui valamivel többet adott zenehallgató közönségének: meleg, természetes hangzású rendszereket, amelyek a hifi-élmény új szintjét képviselték.
Az analóg technológiában elért csúcsok után a Sansui számos legendás erősítőt dobott piacra – ezek között ott volt az AU széria és a forradalmi QS-1 quadrofón szintetizátor, amely a sztereót négycsatornás térhangzássá alakította, megelőzve a Dolby fejlesztéseit. Az 1980-as évek digitális áttörése azonban megváltoztatta a piacot, és a Sansui választásai sorsfordítóak lettek.
A másik meghatározó szempont, hogy mi lett a Sansui névvel azután, hogy a cég japán központja bezárt: a márkát licencelték, különböző cégekhez került, és ma már szinte bármilyen elektronikai terméken megjelenik, sokkal távolabb az eredeti hifi hagyományoktól. A történet felveti a kérdést: megőrizhető-e egy márka szellemisége akkor is, ha csupán a név él tovább?
