Sanjay Gupta idegenként találta magát saját nevének és arcának felhasználásával egy mesterséges intelligencia által generált reklámban, amely valótlan egészségügyi termékeket hirdetett. A beszélgetés középpontjában az a döbbenet áll, hogy még hozzá közel álló, tapasztalt emberek is könnyen megtéveszthetők az új, hitelesnek tűnő deepfake technológia által.
Az online egészségügyi információkeresés az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakult. Míg korábban a szakértői források domináltak, ma felnőttek és fiatalok egyre nagyobb arányban a közösségi médiából tájékozódnak. Ez új veszélyeket szül, hiszen rengeteg a hamis, szenzációhajhász tartalom, különösen akkor, ha pénzügyi érdekek húzódnak a háttérben.
A hamisítás problémája egyre súlyosabb, mert hitelesnek tűnő orvosok, mint Gupta vagy Anderson Cooper nevével és arcképével árulnak nem létező vagy kétes termékeket. A megtévesztés gyakran olyan mértékű, hogy szkeptikus szakemberek is áldozatul esnek neki, miközben a tartalom akár milliós nézettséget generál.
Különösen aggasztó, hogy a fiatal és idős generációk egyaránt ki vannak téve ezeknek a technikáknak. Az érzelmekre ható, gyors gyógyulást vagy szenzációs eredményeket ígérő állítások tipikus figyelmeztető jelek. Ugyanakkor a hiteles információkhoz való hozzáférés sem egyszerű, hiszen a hamis tartalom gyakran ismerős, megbízhatónak tűnő márkák és személyiségek álarcában érkezik.
