2010-ben Iowa egyik farmján egy ártalmatlannak tűnő tojás kitörölhetetlen eseményláncolatot indított el: több ezren megbetegedtek, milliónyi tojást visszahívtak, és jelentős iparági szereplők börtönbe kerültek. Mindezt egy mikroszkopikus, mégis rendkívül szívós baktérium, a Salmonella okozta, amely ma is vezető oka a világon az ételmérgezéses kórházi kezeléseknek és haláleseteknek.
Az emésztőrendszer összetett védelmi rendszerrel dolgozik a baktériumok ellen, mégis a Salmonella találékony túlélő: speciális savvédő fehérjéket gyárt, adaptív génekkel rendelkezik, és képes szó szerint „feltörni” a bélsejteket. A baktérium behatolásával a szervezet intenzív immunválaszt indít, amely kellemetlen tüneteket okoz, de legtöbbször segít a gyógyulásban.
Felmerül a kérdés: hogyan terjed ilyen könnyedén a Salmonella, és miért ennyire veszélyes egyes formája? A S. typhi törzs például már nem csak tojásokban vagy csirkehúsban veszélyes, hanem szennyezett víz útján emberekről emberekre is terjed, életveszélyes hastífuszt okozva. Világszerte ez tízezrek halálát okozza, de szerencsére léteznek már védőoltások is.
A laikus számára fontos tanulság: milyen lépésekkel lehet megelőzni a fertőzést, például miért okoz különös kockázatot a sütés nélküli süteménytészta vagy a pasztörizálatlan tej? És milyen szabályozások, farmhigiéniai intézkedések vezethetnek valódi változáshoz a tömeges fertőzések visszaszorításában?
