A film egy extrém súlyhoz vezető étrendet vizsgál, amelyet Sal követett, amikor testsúlya elérte a 725 fontot. Ehhez az életmódhoz naponta több mint 12 000 kalóriát fogyasztott el, gyakran késő éjszakáig tartó étkezésekkel, bőséges adag, gyorséttermekből rendelt élelmiszerekkel.
A történet egyszerre tárja fel a mindennapok fizikai nehézségeit, a túlevéssel és ételrendeléssel töltött órákat, valamint a pszichológiai tényezőket, amelyek a falásrohamokat, szégyenérzetet, függőséget és társas elszigetelődést kiváltották. Részletesen bemutatja Sal régi lakását, ahol a hűtő gyakran üresen állt, és szinte minden étel kiszállítás útján érkezett.
A bemutatott napi menü részeként hatalmas adag pizzák, csirkeszárnyak, indiai ételek és végül legendás White Castle mini hamburgerek sorakoznak, amelyek mindegyike bemutatja az extrém energia-bevitel és az étel iránti impulzív vágy keveredését. A kóstoló a fizikai megterhelés mellett szembesíti szereplőit a pszichés terhekkel: a kontrollvesztéssel, a szégyennel és a társas kapcsolatok elkerülésével.
A beszélgetések kitérnek az ételfüggőség, a napi rutin, a mentális egészség kérdéseire, valamint arra, hogyan fonódik össze a túlevés más viselkedési függőségekkel, például a szerencsejátékkal. A történet emellett rávilágít arra is, mekkora lelki erő kell ahhoz, hogy valaki elinduljon a változás útján, és milyen apró lépéseken keresztül lehet kitörni a legkilátástalanabb helyzetből is.
