Az elmúlt időszakban egy meglepő digitális manipulációs trükk került napvilágra: hogyan lehet egyetlen sajtóközleménnyel befolyásolni a Google keresési találatait és az AI által generált válaszokat. Egy cégvezető kihasználta a sajtóközlemények rangsorolását, hogy egy saját márkáját érő negatív összehasonlítást hátrébb szorítson a Google keresésben.
Érdekessé vált az eset, amikor a publikált közlemény többek között egy másik vállalat, a Semrush nevét is említette. Egy algoritmus ezt összekapcsolta a Semrush részvényárfolyamának esésével, és a témában pillanatok alatt új, AI által generált tartalmak jelentek meg, amelyek magas helyezést értek el a keresési találatok között. Ezek az automatikusan létrehozott cikkek összemosták a véletlent és az ok-okozati összefüggéseket, tovább bonyolítva az információs környezetet.
A történet középpontjában áll a sajtóközlemények és AI algoritmusok kapcsolódása, különösen az, hogyan tudnak ezek a közlemények nemcsak a keresési eredményekre, hanem az AI-alapú tartalomszintézisre is hatni. Az is kiderül, hogy a sajtóközlemények terjesztése viszonylag olcsón is megoldható, akár speciális szolgáltatások vagy platformok, például AB Newswire vagy Fiverr közvetítésével.
Felpörög a diskurzus arról, hogy az olyan mesterséges intelligencia által gyártott oldalak, mint az AI Invest, milyen óriási organikus forgalmat képesek generálni hiteles forrásoknak látszó, ám gyakran nem ellenőrzött tartalmakkal. A téma sok kérdést vet fel a keresők működésével, az AI válaszainak megbízhatóságával és az online brandépítés új lehetőségeivel kapcsolatban.
