Saigon 4. kerületét sokáig hírhedt veszélyként tartották számon Vietnamban. A terület múltját az 1980-as és 1990-es években brutális utcai bűnözés és hírhedt gengszterek, például Năm Cam szervezete határozta meg.
Ma azonban egészen más képet mutat: az élénk utcákat helyi árusok, templomok, kisboltok és játéktermek uralják, ahol a mindennapi élet lüktető pezsgése és a helyi lakosok kedvessége kitűnik. Az utcai ételek ára igen kedvező, és a vendégek gyakran találkoznak barátságos gesztusokkal a helyiektől – például ingyen vízzel vagy egy jól sikerült hajvágással az ünnepi időszakban.
Az utazók személyes élményei a kerület felfedezéséről változatosak: míg egyesek figyelmeztetik a turistákat a késő esti séták veszélyeire, mások szerint a környék már sokat javult az elmúlt évek során. Felmerül a kérdés, hogy mennyire élnek még a régi idők árnyai, vagy a korábbi rossz hírnév helyét valóban átvette a biztonság és a vendégszeretet?
További érdekes szempontok, hogy miként hat a Tết, a vietnami újév ünnepe a helyi életre, és miért érzik magukat sokan mégis kissé idegennek és elveszettnek a szövevényes kis utcákban. Vajon a kerület legendás veszélye tovább él, vagy már a múlté?
