Románia gazdasági fejlődése látványos volt az elmúlt évtizedben, de a költségvetési hiány folyamatosan emelkedett, és 2024-re már a GDP több mint 9%-át tette ki, ami kiemelkedően magas érték az EU-ban. A deficit hátterében főként nagymértékű állami kiadások, jelentős bér- és nyugdíjemelések, valamint adókedvezmények állnak, amelyek az évek során nagy terhet jelentettek az államháztartásra.
Az adóbevételek növekedése elmaradt az elvárásoktól, részben az alacsony adózási hajlandóság és a jelentős áfa-csalás miatt. Románia adóbevételeinek aránya a GDP-hez képest az egyik legalacsonyabb Európában, miközben a kiadások rendszeresen emelkedtek különböző társadalmi csoportok javára.
Az ország makrogazdasági kockázatait növeli, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya is magas, romlik a hitelminősítés, valamint nőnek az államadósság finanszírozásának költségei. Politikai bizonytalanságok és viták is nehezítik a helyzetet: a kormány reformokat vezet be, de a lakosság elégedetlensége, valamint az ellenzék aktivizálódása is nagy kihívás elé állítja az ország vezetését.
Egyre sürgetőbbé válik, hogy Románia konszolidálja költségvetését, mivel az EU pénzügyi támogatásainak elvesztése is fenyeget, ha nem sikerül csökkenteni a hiányt. A kormány átfogó intézkedésekkel igyekszik rendezni a helyzetet, de a társadalmi és politikai következmények jelentősen befolyásolhatják az ország további gazdasági pályáját.
