Egy gyűjtő mutatja be legújabb szerzeményét, egy korai, Japánban gyártott, de amerikai piacra szánt Commodore VIC-20 számítógépet. Felidézi a VIC-20 történetének néhány érdekességét, kitérve a különbségekre a japán és amerikai verziók között: például hogyan változott a gép elnevezése, kinézete, valamint a billentyűzet kivitele és a sorozatszámok rendszerének sajátosságai.
Részletesen végigveszi, hogy a japán VIC 1001 modell miben tér el az USA piacán megjelent első gépektől, különös tekintettel a billentyűzetek közötti apró különbségekre, például a karakterekre és a fizikai felépítésre. Megmutatja, hogyan azonosíthatóak a legrégebbi példányok, és érdekes történeti hátteret is ad a gyártási folyamatokról.
Bemutat egy egyedi, házilag épített külső bővítő- és tápegységdobozt is, amelyet az előző tulajdonos készített. Ezen keresztül ismerteti, hogyan működnek a cartridge expanderek (bővítők), és milyen előnyei vannak az egyedi elektronikáknak, valamint azok összeépítésének. Tesztel néhány szoftverkazetta (cartridge) működését is, és szemlélteti több bővítő egyidejű használatát.
Végül felveti a kérdést, hogy egy régi, értékes számítógép esetén érdemes-e megtartani az ilyen egyedi, nem eredeti módosításokat, vagy inkább törekedni kell arra, hogy a gép visszanyerje „gyári” állapotát. Ezek a dilemmák újabb kérdéseket ébresztenek a gyűjtői és felújítási szemléletről.
