Az elemzés középpontjában a Return to Silent Hill című film áll, amely lényegében a Silent Hill filmsorozat újraindításának tekinthető, és lazán kapcsolódik a Silent Hill 2 videojátékhoz. Felveti, hogy milyen nehéz választani különféle játék- és filmfranchise-ok között, miközben sokak tapasztalata és személyes kötődése befolyásolja az elvárásokat.
A rendező, Christophe Gans visszatérése is szóba kerül, aki annak idején az első Silent Hill filmet is készítette. A videó kitér arra, hogy a modern digitális technika, például a széleskörű green screen használat és CGI hogyan befolyásolja a nézői élményt. Felmerül a kérdés, miért fest néhány jelenet stilizáltan és kevésbé valódinak, valamint milyen különbségek tapasztalhatók a korábbi film klasszikus, 35 mm-es filmre forgatott képi világa és az új digitális megoldások között.
A történetvezetés zavarossága, valamint a film szerkesztési hiányosságai is központi téma. Felvetődik, hogy mennyire követhető az időben ugráló cselekmény, és milyen hatással van a nézői élményre az, amikor nem világos, melyik jelenet álom, emlék vagy valóság.
Mindezek mellett érdekes kérdésként jelenik meg, meddig lehet felismerni a játékadaptációkat, és mennyire sikerül a filmnek önálló történetet teremtenie, vagy pusztán ismert elemeket sorakoztat fel a rajongók számára. A videóban szóba kerül az adaptációs hűség, a régi és új feldolgozások viszonya, valamint a videojátékokat sosem játszó nézők tájékozódási lehetőségei is.
