Az 1990-es évek végének izgalmas technológiai újításairól szól ez a videó, amelyben a Celeron processzorok túlhajtásának és kettős processzoros rendszerekbe való beépítésének kihívásait és lehetőségeit járják körül. A készítő igyekszik megvalósítani egy olyan hardveres összeállítást, amely egykor különösen nagy presztízzsel bírt a számítástechnikát kedvelők körében.
Felmerül a kérdés, hogy mennyire voltak ténylegesen túlhajthatók az első generációs Celeronok, valamint milyen teljesítménynövekedést lehetett elérni egy ilyen kettős CPU-s rendszerrel, különösen akkor, ha a szoftveres környezet sem támogatta ezt teljes mértékben.
A videó betekintést nyújt a korabeli hardverkompatibilitási problémákba, fejlesztői trükkökbe, illetve olyan megoldásokba, mint a processzorfoglalat-adapterek és különféle BIOS- és feszültségmódosítások. Izgalmas részleteket ismerhetünk meg arról, hogyan lehetett a különböző komponenseket kombinálni, és milyen tényezők hátráltatták vagy segítették a sikeres túlhajtást.
Végül olyan kérdések merülnek fel, hogy érdemes volt-e kockáztatni a hardvert extrém beavatkozások miatt, és mennyire volt elterjedt vagy praktikus a többprocesszoros otthoni gépek építése. A videó így nemcsak egy technikai kísérletről szól, hanem egy korszak rajongóinak különös próbálkozásait is bemutatja.
