Érdekes technikai témát dolgoz fel a videó: a retro számítógépes processzorok feszültségének és órajelének csökkentését vizsgálja, különösen az Intel Pentium MMX 233 és az AMD K6-3+ 400 példáján. A hangsúly áttevődik az általánosan népszerű overclockingról az alulfeszültségelés (undervolting) és az alulórajelezés (underclocking) előnyeire.
Kimerítő műszaki bemutatón keresztül szemlélteti, miként lehet csökkenteni a teljes rendszer áramfelvételét, valamint a processzor hőtermelését és zajszintjét. Felmerülnek olyan kérdések, mint például mikor érdemes visszavenni a teljesítményt, hogyan lehet elérni stabil működést alacsonyabb feszültség mellett, illetve milyen hatással van mindez a processzor élettartamára.
Bemutatásra kerülnek különböző tesztelési módszerek, például benchmarkok futtatása, valamint a hardveres beállítások (jumper/DIP kapcsolók konfigurálása) szükségessége. Az elhangzó példák között szerepel, hogy egyes DOS-játékokhoz elegendő lehet alacsonyabb órajel, az erős 3D-s játékok viszont továbbra is igényelhetik a csúcsteljesítményt.
A videó azt is vizsgálja, hogyan viselkedik a két konkrét CPU különböző feszültség- és órajelértékek mellett; mely beállítások mellett tapasztalható instabilitás vagy összeomlás, és hol a stabilitási határ. Felvetődik az is, hogy bizonyos platformokon miért érdemes inkább a csendes, hűvös és hosszú életű erőforrásokat választani a maximális teljesítmény hajszolása helyett.
