Sokféle eljárás létezik a rák kezelésére, de az agyban kialakuló glioblasztóma kezelésének különösen nagy kihívásai vannak. Bár a kemoterápia és a sugárkezelés kombinációjával több rákos megbetegedés is sikerrel kezelhető, a vér-agy gát miatt nehezebb eljuttatni az agydaganatokhoz a szükséges gyógyszereket.
Az agydaganatok esetén néhány kutatócsoport azt vizsgálja, hogyan lehet a rosszindulatú sejteket egészségesebb, normál agysejtekké visszaalakítani. Ehhez olyan molekulák és folyamatok szerepét tanulmányozzák, mint a cAMP vagy annak analógjai, valamint olyan szerekét, mint a forskolin, amelyek elősegíthetik ezt az átalakulást.
Laboratóriumi kísérletekben az új kezelési mód ígéretes eredményeket mutatott egereken, jelentős túlélési időnövekedést eredményezve. Azonban amikor emberi ráksejteken végzett vizsgálatokra került sor, a siker jóval szerényebb volt, így számos kérdés merül fel a további kutatásokkal és a lehetséges dózisokkal kapcsolatban.
További kihívást jelent annak meghatározása, hogy a jelenleg alkalmazott vegyületek elegendőek-e önmagukban, vagy csak más molekulákkal kombinálva hatásosak, illetve hogyan lehet az egérmodelleken látott sikert az emberek esetében is megismételni.
