A videó betekintést ad abba, hogyan lehet a Maxwell-egyenletekből kiindulva eljutni az Einstein–Hilbert-féle hatásig, és milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a háttérmetrikánk dinamikusan együtt fejlődjön a benne lévő anyaggal. Felmerül a kérdés: milyen fizikai és matematikai követelmények vezetnek oda, hogy a háttér szükségszerűen Lorentz-szerkezetű legyen, és hogy ebből az Einstein-egyenletek természetes módon következzenek.
Témaként megjelenik, hogy más, nemcsak elektromágneses, hanem egyéb standard modell mezőknél is érvényes-e az a logika, amely a gravitációs hatás kialakulásához vezet. Izgalmas gondolatkísérletként jelenik meg, hogy mi történne, ha a természetben olyan jelenséget figyelnénk meg (például a fény vákuumbeli hasadása), amely ellentmondana az általános relativitáselméletnek.
A fizikusok eljátszanak a gondolattal, hogy milyen új típusú matematikai struktúrákkal lehetne leírni azokat a helyzeteket, amikor a megszokott Lorentz-metrika nem megfelelő, és ezek milyen új gravitációelméletekhez vezethetnek. Szó esik példákon keresztül a matematikai háttér bonyolultságáról és a különböző elméleti megközelítésekről (mint például a kapcsolatok fontosságáról a metrikával szemben), utalva Schrödinger alternatív elképzeléseire is.
A beszélgetés végén ízelítőt kapunk a The Economist tudományos cikkeiből is, hangsúlyozva, hogy a tudományos kutatás és a világ ismerete szorosan összekapcsolódik, és érdemes kritikusan vagy nyitottan szemlélni az új ötleteket, modelleket.
