Mongólia délnyugati részén, Bayankhongor tartományában, egy sivatagos vidéken régészek feltártak egy különleges, ősi erődöt. Az ásatások során rammed-earth technikával, sűrűre tömörített agyagból és földből épített hatalmas falakat, valamint több barakk jellegű kamrát és bunkert fedeztek fel. A helyszínen korabeli fegyvereket is találtak – köztük rézből, bronzból és vasból készült számszeríjakat, kardokat, páncélzatdarabokat.
Felmerül a kérdés, hogy kik és miért hozták létre ezt a hadi erődöt az ismeretlen múltban. A történelmi források, például a kínai Shiji feljegyzések, a Han-dinasztia idején épült, déli mongóliai katonai létesítményekről emlékeznek meg. Egyesek szerint a most feltárt erőd akár maga a legendás Sho Jang Chong is lehet, amelyet a Han-dinasztia katonai védelmére emeltek a 2. században időszámításunk előtt.
A régészeti vizsgálatok során nem csupán építményeket, hanem egy megrázó tömegsírt is találtak: legalább tizenhét férfi maradványait, akik erőszakos halált haltak – többüknél csonkolás, kivégzés jelei figyelhetők meg. A kérdés adódik: kik voltak ők, melyik oldal katonái, és miért váltak a brutalitás áldozatává?
További oknyomozás során gazdag temetkezési helyekre is bukkantak a környéken, amelyek az ősi Hsziungnu (Xiongnu) nomád konföderációhoz köthetők. Ezek a harcos nemzettségek hosszú évszázadokon keresztül vetélkedtek a Han Birodalommal; tömegsírok, elit sírok, fegyverek és ékszerek mind a két kulturális oldal nyomait hordozzák.
A legnagyobb rejtély talán az, hogy milyen történelmi konfliktus vezethetett ilyen erőszakos jelenethez, és miként hatottak ezek az események Ázsia korai civilizációira.
