Randolph Probes, a President Hotel fiatal londinere, többször szembesül furcsa eseményekkel a 1046-os szobában: a telefon gyakran van leemelve, a vendég pedig zavartan, sebesülten és egyedül jelenik meg a személyzet előtt.
Owen, a titokzatos vendég, több álnéven is bejelentkezik különböző szállodákba, kevés holmival, és minden tettét áthatja egyfajta szorongás és paranoid óvatosság. Kulcsprobléma: vajon szándékosan tartózkodik magában, vagy valaki más tartja fogva?
Tanúk beszámolói titokzatos, alig beazonosítható személyeket jelenítenek meg: egy éjszakai találkozás egy félig öltözött, vérző férfival az utcán; egy nő, aki egy másik szoba iránt érdeklődik; furcsa látogatók mozgása a hotel emeletein – mindegyik újabb kérdéseket vet fel, miközben Owen (később kiderül, hogy valódi neve Artemis Ogalry) sorsát övező elhallgatások és eltűnő nyomok egyre homályosabbá teszik az ügyet.
Személyes levelek, anoním telefonhívások és rejtélyes pénzküldemények bukkannak fel a gyilkosság után, mintha valakik meg akarnák akadályozni a teljes igazság felszínre kerülését, vagy éppen láthatatlan szálak mozgatnák az eseményeket a háttérben.
A detektívek számtalan álnév, elmosódott tanúvallomás és hiányzó bizonyíték között botorkálnak, míg a fiú édesanyja makacsul magánnyomozásba kezd, próbálva kinyomozni, miért és hogyan halt meg a fia, kik lehettek mellette az utolsó órákban valójában.
Annak ellenére, hogy újabb és újabb elméletek születnek – szerelmi viszály, személycsere, maffiaügylet, baráti árulás –, egyik nyom sem vezet teljesen biztos megoldáshoz, miközben a végső kérdések megválaszolatlanok maradnak: ki ölte meg Artemis Ogalryt, és vajon mi történt valójában azon az éjszakán a 1046-os szobában?
