Az előadó egy izgalmas, lépésről lépésre bemutatott munkafolyamatot ismertet, amelynek során saját regényének első fejezetét alakította át mesterséges intelligencia által generált videóvá és képregénnyé. A folyamat során többféle produkciós lépést, mint például a vizuális biblia, a forgatókönyv és az AI-shot promptok készítése, részletesen elemez, miközben kiemeli, mennyire fontos az átgondolt tartalmi átalakítás és a prózából a produkciós logikába történő átfordítás.
Fókuszba kerül az a gyakori hiba, hogy az írók pusztán a szöveget próbálják bemásolni az AI rendszerébe, miközben a regények belső világát, időkezelését és karakterábrázolását az algoritmusok nem képesek automatikusan vizuálisan értelmezni. Ezért hangsúlyozza: minden feldolgozási lépés különféle döntések sorozatát igényli, ahol az íróból adapter, rendező, majd produkciós tervező és végül producer lesz.
Külön figyelmet kap az úgynevezett vizuális biblia készítése, amely segít a karakterek, környezetek és dizájnelemek egységességében, hiszen az AI csak akkor tud megbízható, következetes vizuális tartalmat generálni, ha pontos útmutatást kap. Látványosan mutatja be, hogyan válik az író egyben a projekt ‘tastemakerévé’, és hogy mindvégig az ő döntései formálják a végeredményt.
A munkafolyamat végén eszközöket és gyakorlati tanácsokat is megoszt: bemutatja, hogyan lehet a teljes rendszert sablonként publikálni, hogy más alkotók is alkalmazhassák saját történeteik vizuális adaptálásánál. Ezen keresztül felveti a kérdést: mennyiben tekinthető egy AI eszköz egyszerre csapatnak és gépnek a kreatív munkafolyamat során?
