Amikor Godfrey Harold Hardy, a híres cambridge-i matematikus furcsa levelet kap Indiából, még nem sejti, hogy az abban található képletek örökre megváltoztatják a matematikai világot. Egy szegény, iskolázatlan fiatalember, Srinivasa Ramanujan, újszerű és addig ismeretlen eredmények egész sorát küldi el neki, amelyek megfejtése a legnagyobb matematikusokat is kihívás elé állítja.
Ramanujan gyermekkorát az indiai kasztrendszer, vallási elkötelezettség és anyagi nehézségek szövik át. Már fiatalon szembekerül az oktatás korlátoltságával és tanárai korlátaival, miközben egy különös matematikai mű, Carr képletgyűjteménye lángra lobbantja a fantáziáját. Ramanujan számára a számok nem pusztán emberi találmányok, hanem isteni üzenetek, amelyeken keresztül a világegyetem mélyebb szerkezetét próbálja megérteni.
Kamaszként és fiatal felnőttként számtalan akadályt él át: ösztöndíj elvesztése, sikertelen egyetemi próbálkozások, kilátástalannak tűnő munkahelyek, miközben megszállottan írja tele a füzeteit saját tételeivel. Végül kapcsolatai révén és matematikai zsenialitásának hírével támogatást kap, de Indiában sincs igazán helye vagy megértése.
Fordulópontot jelent, amikor kapcsolatba lép a matematikai világközponttal, Cambridge-dzsel és Hardyval, aki végül magához hívja Angliába. Kezdődik egy különös, termékeny, de megrázó együttműködés, amelynek során Ramanujan többek között a pi gyorsabb számítására, végtelen sorokra, és olyan titokzatos függvényekre talál rá, amelyek még ma is megfejtésre várnak.
Közben Ramanujan magányossá, gyengévé és betegessé válik. A kulturális különbségek, az éghajlati viszontagságok és az első világháború miatti nélkülözés egészségileg és mentálisan is meggyengítik. Zsenialitása azonban tovább ragyog, ahogy egyre mélyebb matematikai kérdésekhez jut el, de személyes tragédiája is egyre mélyebbre húzza.
A történet bemutatja, hogy miként születnek meg a lángelméjű ötletek teljes elszigeteltségben, vallási hittel átitatva, és hogyan kerülnek szembe a tudományos világ szkepticizmusával, kulturális és társadalmi korlátokkal. Felmerül a kérdés: hogyan találkozhat egymással az ösztönös kreativitás és a rigorózus bizonyítási eljárás, illetve hogy a kivételes géniusz vajon megtalálhatja-e helyét egy szabványosított világban?
