Az űrkutatás jelentősége ma már magától értetődő, hiszen mindennapi életünket műholdak és távközlési rendszerek segítik. Ugyanakkor évszázadokkal ezelőtt a világ figyelmének középpontjában nem a világűr, hanem a katonai fejlesztések és háborús technológiák álltak.
Németországban a rakétakutatás különös figyelmet kapott az 1930-as évektől, amikor Wernher von Braun és csapata úttörő munkát végzett a folyékony hajtóanyagú rakéták fejlesztésében. Ezek a technológiák forradalmi újításokat vezettek be, mint például a turbószivattyús üzemanyag-ellátás és korszerű irányítási rendszerek.
A második világháború végéhez közeledve a fejlesztések középpontjában a náci Németország V1-es és V2-es „csodafegyverei” álltak. Ezek nemcsak katonai szempontból voltak jelentősek, hanem megalapozták a későbbi űrhajózási kutatásokat is. A háború utáni időszakban mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió igyekezett megszerezni a német mérnököket, hogy továbbvigyék a rakétatechnológia fejlesztését saját programjaikban.
Az űrverseny kezdetével különféle rakéták és műholdak indultak a világűrbe, a Sputniktól az Explorer 1-ig, miközben egyre feszültebbé vált a hidegháborús szembenállás. Melyik nemzet emelkedik ki a technológiai versenyben? Hogyan befolyásolják a politikai döntések az űrkutatás irányát, és milyen szerepet kapnak a háborúban kompromittálódott mérnökök az új korszakban?
A videó végigköveti a fejlesztések történetét, megkérdőjelezve az etikai határokat és rámutatva a tudomány, technológia és politika összefonódására.
