Az Európai Unió és a NATO közös kihívással néz szembe: a balti államok vasúthálózata közelebb áll az orosz rendszerhez, mint a nyugat-európaikhoz. A szélesebb orosz nyomtáv miatt mind a személy-, mind az áruszállítás lassabb és bonyolultabb, különösen a stratégiai szempontból kritikus időszakokban.
A Rail Baltica nevű, 27 milliárd dolláros infrastrukturális projekt kiemelt célja, hogy csökkentse ezt a logisztikai hátrányt, és egyben megerősítse a régió biztonsági pozícióját. A történelmi példák – ilyen például a Krím félsziget orosz bekebelezése vagy az ukrajnai invázió – rávilágítanak arra, hogy a vasút mennyire fontos eszköze lehet egy konfliktusnak.
Az új, európai nyomtávú vasútvonal nemcsak gyorsabb és zökkenőmentesebb utazást ígér, hanem kulcsfontosságú szerepet kapna egy esetleges katonai válság esetén is: lehetővé tenné a csapatok és civilek gyors mozgatását, miközben csökkentené a keleti vasúti rendszer sebezhetőségét.
A tervek ambiciózusak, de a finanszírozási gondok, a tervezési késlekedések és az együttműködő országok eltérő véleményei komoly nehézségeket okoznak. A projekt szakaszos megvalósítása mellett döntöttek, ami számos kérdést vet fel a befejezés üteméről, a szükséges összeg előteremtéséről, és arról, hogy az elképzelt hálózat mikor lesz képes a régió védelmi szükségleteinek valódi támogatására.
