Az ukrajnai háború döntő fordulóponthoz érkezett, ahol Oroszország jelentős emberveszteségeket szenved el, miközben Ukrajna új területeket szerez vissza, és fejlettebb drón- és rakétatechnológiát fejleszt. Eközben a konfliktus egyre veszélyesebb fordulatot vehet, mivel Oroszország egyre több támadást intéz polgári célpontok ellen, különösen Kijevben.
Felmerül a kérdés, hogy Putyin készen áll-e a harcok kiterjesztésére más európai országokra, például a balti államokra. Az orosz vezetés egyre intenzívebben fenyegeti például Litvániát verbálisan, kibertámadásokkal és drónküldésekkel, és olyan hamis vádakat fogalmaz meg, amelyeket később akár katonai beavatkozás indokaként is használhat.
Történelmi párhuzamokat is találhatunk, hiszen Putyin hasonló kifogásokat alkalmazhat, mint Hitler Csehszlovákia esetében 1938-ban, amikor a német kisebbségek védelmére hivatkozott. Az orosz nemzetiségű lakosság aránya Lettországban és Észtországban is jelentős, ami ürügyet adhat a Kreml narratívájának.
Az európai és amerikai politikai viszonyok szintén befolyásolhatják az orosz döntéseket, különösen az USA és a NATO visszafogottabb katonai jelenléte és felszereléscsökkentése fényében. Kérdés, hogy egy váratlan támadás esetén a szövetségesek mennyire lennének hajlandóak cselekedni, és hogy a jelenlegi amerikai politikai vezetés, illetve esetleges jövőbeli elnökváltás milyen stratégiát követne.
