Oroszország újabb légicsapásokat hajtott végre Ukrajna ellen, amelyek július óta a legnagyobb légi támadásnak számítanak. A napokban a Kreml bejelentette, hogy nem kötelezi el magát egy Putyin-Zelenszkij találkozó mellett, azonban a tárgyalások lehetőségét nem zárják ki teljesen.
Washingtonban jelentős csúcstalálkozó zajlott, ahol Trump elnök közölte: dolgozik azon, hogy létrejöjjön egy közvetlen találkozó az orosz és az ukrán elnök között, majd esetleg egy háromoldalú egyeztetés is. Ennek kapcsán számos európai vezető, köztük Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök is részt vett az egyeztetéseken, hangsúlyozva Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák fontosságát.
Felmerülnek kérdések a tárgyalások sikerességét, a biztonsági garanciák tartalmát és az amerikai, illetve európai szerepvállalást illetően is. Vajon elfogadja-e Oroszország a közvetlen tárgyalást? Milyen feltételekkel lehet tartós békét kötni, és meddig terjedhetnek a nyugati biztonsági garanciák? A helyzet bonyolultságára utal, hogy Washington és a szövetségesek, valamint a felek közötti bizalom is komoly próbatétel előtt áll.
Az eseményeket számos politikus – köztük Mike Quigley amerikai kongresszusi képviselő – és elemző véleményezi. A felszínre kerül az is, mennyire képesek a korábbi tapasztalatok és történelmi párhuzamok befolyásolni a résztvevők döntéshozatalát.
