A
A

Csak YouTube-on nézhető meg

  • Angol
  • Magyar
  • 87 perc

Pszichedelikus élmények matematikai modelljei és a tudat mélységei

Hogyan lehet matematikai eszközökkel leírni, megérteni vagy akár szimulálni a pszichedelikus élmények világát, és milyen mélyebb kérdéseket vet fel a tudatosság, a szubjektív valóság és a fizikai törvények kapcsolatáról ez a kutatás?

A beszélgetés Andres Gomez Emilsson vezetésével betekintést nyújt a pszichedelikus élmények matematikai modellezésének újdonságaiba. A Qualia Research Institute kutatója a tudatállapotok leírására, a szubjektív élmények (qualia) vizsgálatára és azok egzakt, első elvekre épülő formalizálására törekszik.

Egyik fő témaként a színek szubjektív megélése, a pszichedelikus vizuális torzulások, valamint a geometriai és topológiai szerkezetek szerepelnek. Felmerül, lehet-e a tudat szerkezetét, illetve a valóság alapvető összefüggéseit pusztán a belső fenomenológia és matematikai mintázatok vizsgálatával feltárni.

Szó esik arról is, hogyan teremtenek a különböző pszichedelikumok – például a DMT, LSD, pszilocibin, 5-MeO-DMT – eltérő vizuális és szomatikus élményeket, s ezek miként írhatók le oszcillátor-hálókkal vagy a Deep Dream algoritmushoz hasonló szimulációkkal.

A hallucinációk jelentésképző mechanizmusai, a szimmetriák, kollektív élményszerkezetek és az elkülönülés, valamint egységélmény kérdéskörei is terítékre kerülnek. Érintik a szubjektív időérzékelés torzulásait és azt, miként gyökerezik mindez idegrendszeri, illetve matematikai folyamatokban.

Felmerülnek olyan filozófiai és ontológiai kérdések is, mint az, hogy lehet-e a semmiből mindent matematikai úton levezetni, illetve mennyiben kapcsolódik az élménystruktúra a fizikai világegyetem törvényeihez.