1993-ra a Psygnosis – brit nevén Snosis – a brit videojáték-ipar élvonalába került, és ekkor vált a Sony tulajdonává. Az akvizíció nem volt szokványos: a Sony még nem rendelkezett saját játékkonzollal, viszont égető szüksége volt technológiai és szakmai háttérre, amit a Psygnosis biztosíthatott. Meglepő módon a fejlesztők megtartották függetlenségük egy részét, miközben kulcsszerepet játszottak az első PlayStation fejlesztőkészletek („SYQ”) kialakításában is.
Különféle klasszikus címek kerültek ki a cégtől az Amigára, majd a 16 és 32 bites konzolokra: olyan játékok, mint a Lemmings-sorozat, Walker, Hired Guns vagy a legendás Wipeout. Ezek nemcsak technikai szempontból hoztak újdonságokat – például az első négyjátékos osztott képernyős játékkal vagy az innovatív fizikával rendelkező platformerekkel –, hanem a brit játékkultúrát is globálisan ismertté tették.
Sokszínű fejlesztők és stúdiók – például a DMA Design, Traveler’s Tales, Reflections, Bizarre Creations – dolgoztak a Psygnosis égisze alatt, akik később meghatározó szereplőkké váltak a nemzetközi játékfejlesztésben is. A videó kiemeli a Psygnosis döntéseit a platformváltásokról, az Amiga hanyatlásáról, valamint a PlayStation és a 3D technológiák megjelenéséről. Megismerhetjük, hogyan kapcsolódott össze a tánczenei kultúra a játékiparral, és miként célzott más életkorú, felnőtt közönséget a PlayStation marketingje.
Az iparág változásairól szóló szakaszok feltárják, miként terjeszkedett agresszívan a Psygnosis, egyszerre párhuzamosan fejlesztve PlayStationre, PC-re, sőt Nintendo 64-re is, aminek eredményeként később komoly belső konfliktusokhoz vezetett a Sony-val. A videó felveti a kérdést: hogyan tudott fennmaradni és megújulni egy stúdió a villámgyorsan változó környezetben, és mi maradt örökségéből, miután a vállalat végül a Sony teljes ellenőrzése alá került, és bezárták a legendás liverpooli stúdiót?
