Az interjú több profi kerékpárossal készül, hogy feltérképezzék, miként lehetne biztonságosabbá tenni a versenyeket, különösen a Tour Down Under mezőnyében. Számos versenyző rámutat arra, hogy a lezárások minősége, főleg a sprintbefutóknál, alapvető fontosságú: a fejlett, modern akadályok javítják a biztonságot, de a veszély teljes mértékű kiiktatása lehetetlen a sport jellegéből adódóan.
Többen úgy vélik, hogy a pályabejárás, az útvonalak körültekintőbb tervezése, valamint a váratlan kanyarok és szűkülések jelentik a legnagyobb kihívásokat. Kiemelik, hogy az útvonalak terhelhetősége, a beépített közúti akadályok – például szigetelések, körforgalmak, kerékpárutak – mind-mind növelik a kockázatokat, különösen Észak-Európában, ahol ezek száma évről évre emelkedik.
Felmerül a felszerelés és a technikai előírások szerepe is: néhányan szerint a sebesség csökkentése érdekében például a légellenállás növelése, szélesebb kormányok vagy más technikai megoldások vezethetnek kisebb baleseti esélyekhez, ám ezek alkalmazhatósága és hatásossága erősen megkérdőjelezhető.
Társadalmi, erkölcsi felelősséget is említenek: úgy vélik, hogy a versenyzők közötti kölcsönös tisztelet, a túlzott kockázatvállalás kerülése, illetve a szervezők és sportolók közötti együttműködés szintén növeli az általános biztonságot. A problémakör tehát összetett, több nézőpontból és szakmai szempontból is vizsgálható, a beszélgetés ezek sokféleségére is rávilágít.
