A Predator: Badlands című film kritikájában a beszélgetés a franchise hagyományos, sötétebb hangulatát helyezi szembe a mostani családbarátabb, „Disney-sített” megközelítéssel. A hozzászólók emlékeztetnek arra, hogy az eredeti Predator film varázsát nehezen sikerült az új epizódoknak megismételniük, és a rajongói elvárások jelentősen befolyásolják az élményt.
Kiemelik, mennyire érdekes, hogy ezúttal egy kitaszított, fiatal ragadozó, Deck szemszögéből ismerhetjük meg a Predatorok világát, kultúráját és kihívásait. A történet során fontos szerepet kapnak a családi kötelékek, a barátság, valamint az önállóságért való küzdelem motívumai is. A világépítés, a bolygó egzotikus élőlényei és az akciójelenetek változatosak és vizuálisan látványosak.
A kritika érinti, hogy a filmben a komikus, könnyed pillanatok és a merchandising szempontból betoldott „aranyos” karakterek mennyire húzzák el az alkotást egy szélesebb közönség irányába. Felvetődnek kérdések arról, hogy működik-e a családbarát irány, vagy inkább elvesz a klasszikus, kemény Predator-hangulatból. Szóba kerül, hogyan próbált a film saját mitológiát építeni, mennyire sikerült megtartani a franchise hősközpontúságát, illetve mely pillanatokban szakadt el túlzottan a sorozat gyökereitől.
Végül a látvány, az akciók, a karakterábrázolás, és a világépítés pozitívumai mellett a PG-13 besorolás, valamint az egyensúlyvesztés a komoly és a könnyed stílus között további vitatémákat szolgáltat a Predator-rajongók számára.
