A kilencvenes évek végének amerikai izomautói között különleges helyet foglal el a Pontiac Firebird Trans Am WS6. A bemutatott modell egy 2000-es évjáratú, alig használt példány, amelynek minden részlete őrzi ezt a korszakot meghatározó formatervezési és technológiai megoldásokat.
A Trans Am WS6 igazi érdekessége a légbeömlőkkel ellátott, úgynevezett Ram Air motorháztető, amely sokakat megosztott, de kétségkívül hozzájárult a típus ikonikusságához. A dizájnja összetéveszthetetlen: a merész vonalvezetés, az éles, nyílhegyre emlékeztető orr és a különleges felnik mind sajátos karaktert adnak az autónak. A részletes átvizsgálás során sorra kerülnek a pop-up fényszórók, a hatalmas hátsó szárny, valamint az egyedi badge-ek és logók, amelyek mind az autó feltűnő megjelenését erősítik.
Az utastérben az akkori General Motors-modellekre jellemző olcsó műanyagok és egyszerű megoldások jelennek meg, de néhány apró luxus, mint a CD-lejátszó vagy a Monsoon hangrendszer is felfedezhető. Ugyanakkor kiemelésre kerülnek azok a kompromisszumok, amelyeket a gyártó a költségek alacsonyan tartása érdekében tett — így az utastér minősége gyakori kritikai pont a Firebirddel kapcsolatban.
A vezetési élményről szóló gondolatok rávilágítanak arra, hogy a WS6 továbbra is élvezetes, erőteljes és nosztalgikus autó, amely a hangos, klasszikus V8-as motorral képes valódi izomautó érzést nyújtani. Felmerül a kérdés, miért nem lett nagyobb kultuszautó a korszak izomautói közt, és hogyan viszonyul a modern kihívókhoz, például a Camarohoz és a Challengerhez. Szó esik arról is, mennyire számítanak már most ritkaságnak a megkímélt példányok, illetve felvetődik, hogy a típus végleges eltűnésével tényleg egy korszak zárult le az amerikai autógyártásban.










