Franciaország kormányzati válságba került, miután Bayrou miniszterelnök elveszítette a parlamenti bizalmi szavazást. Az ellentmondásos költségvetési megtakarítási tervek és a politikai megosztottság egyaránt ebbe a helyzetbe sodorták az országot.
A francia törvényhozás rendkívül megosztott – a bal- és jobboldal egyaránt elutasítja a szükséges, de népszerűtlen megszorításokat. Többek között két nemzeti ünnep eltörlését és több tízmilliárdos költségvetési vágásokat terveztek, azonban ezek elfogadása politikai öngyilkosságnak tűnt. Most Macron elnöknek kell döntéseket hoznia: új miniszterelnököt kinevezni vagy akár előrehozott választást is kiírhat.
Annak ellenére, hogy Franciaország gazdasága nem tart a görög út felé, az államadósság gyors ütemben növekszik, és az ország egyre nehezebb helyzetbe kerül az eurózónán belül is. A francia tízéves államkötvény hozama meredeken emelkedik, ami a pénzpiacok bizalmatlanságát jelzi a kormányzati irányítással szemben.
A belpolitikai válság mellett a helyzet jelentős európai következményekkel is jár, hiszen Franciaország kulcsszereplő a kontinens gazdasági és politikai életében. Felmerül a kérdés: milyen eszközökkel tudja Macron konszolidálni a hatalmat, és vajon van-e olyan vezető, aki képes úrrá lenni a megosztottságon és a társadalmi elégedetlenségen?
