Egy hatlábú „pókrobot” képes volt 24 óra alatt egy teljes házat felépíteni. Ez nemcsak az építési technológia forradalma, hanem mélyebb hatásokkal is bírhat a munka jövőjére és az egész társadalomra nézve.
A robot Charlotte névre hallgat, és olyan fejlett önálló rendszert alkalmaz, amely nem igényel folyamatos emberi felügyeletet. Helyi anyagokat – például homokot, földet és törmeléket – gyűjt össze, majd textilbe burkolva tömöríti és formálja azokat építőfalakká, így gyors és rugalmas építést téve lehetővé.
Érdekfeszítő felvetések hangzanak el arról, hogyan alakítja át a teljes munkaerőpiacot az automatizáció: elég csak az építőiparra gondolni, ahol napok helyett egy robot végez el egész csapatok munkáját. A jövőben más ágazatok is érintettek lehetnek, mint például a gyártás, mezőgazdaság, logisztika – minden olyan feladat, amely meghatározható és ismételhető.
Izgalmas kérdések merülnek fel a technológia fejlődése kapcsán: mi lesz a lakáshiány megoldásával vagy a Holdra szánt önálló robotokkal? Hogyan változik meg a munka fogalma, ha az automatizálás egyre gyorsabb ütemben zajlik? Kinek lesz hatalma az új rendszerek felett, és ki alkalmazkodik hozzájuk elsőként?
További érdekesség, hogy a Holdra vagy Marsra telepítendő önműködő robotok fejlesztése már most napirenden van, és nagy vállalatok, valamint startupok versenyeznek ezen a globális piacon. Az automatizáció előnyei mellett azonban szó esik a munkaerő átalakulásának kihívásairól, minőségi és bizalmi kérdésekről, valamint a vállalatok és munkavállalók előtt álló lehetőségekről és veszélyekről is.
