Az ipari civilizáció szinte minden területét átszövő kőolaj nélkülözhetetlenségéről ritkán gondolkodunk el, különösen a kitermelés veszélyei felett hajlamosak vagyunk átsiklani. A videó egy felejthetetlen tragédia, a Piper Alpha olajplatform katasztrófájának kezdetét mutatja be, amely során két óra alatt vált a világ egyik leghíresebb olajfúró tornya a tengerfenék kiégett roncsává.
Részletesen tárgyalják az 1988-ban történt eseményeket megelőző évtizedeket, amikor a brit és norvég ipar számára hatalmas lehetőséget ígért az Északi-tenger olajkincse. Megismerhetjük a platform megépítésének kihívásait, a dolgozók mindennapjait, a biztonsági eljárások hiányosságait és a profitfókuszú vállalati kultúrát, amelyek összessége melegágya lett a későbbi balesetnek.
Feltárulnak az előzmények: hibás karbantartás, elcsúszott felelősségek, hiányos kommunikáció és elhanyagolt biztonsági rendszerek vezették el a platformot a katasztrófa küszöbéig. Bemutatásra kerülnek a dolgozók életszínvonalának javítására tett látszólagos törekvések, valamint annak háttere, hogy ezzel elsősorban a munkavállalói elégedetlenség – és így a szakszervezeti szervezkedés – megelőzése volt a cél.
Izgalmas kérdéseket vet fel a dokumentum: Hogyan vezetett egy látszólag jelentéktelen döntés egy láncreakcióhoz? Miért hiányzott a megfelelő kommunikáció a személyzet között, és miként járult hozzá mindehhez a céges, iparági és állami szabályozás hiányossága? Továbbá, hogyan formálták át a tragédia tanulságai a globális olajipar biztonsági előírásait, s ezek a tanulságok vajon tényleg beépültek-e a mindennapokba? Az események következményei ráirányítják a figyelmet arra, mennyire törékeny az ipari biztonság, ha a profit minden más szempontot megelőz.
