Klasszikus káoszelmélet kerül bemutatásra: a kezdeti feltételek apró változásai akár óriási következményekkel is járhatnak a jövőben. Ez az úgynevezett pillangóhatás, amelyet először Edward Lorenz fogalmazott meg – gondolatát a filmek és könyvek is feldolgozták, például azzal az elképzeléssel, hogy múltbeli események kismértékű módosítása teljesen más jövőhöz vezethet.
Matematikai szemszögből is megközelítik a témát: egy egyszerű szimulációban három, majdnem azonos helyzetű részecske pályáját követhetjük végig, amelyek kis idő után már jelentősen eltérnek egymástól. Ez rávilágít arra, miért annyira nehéz pontosan előre jelezni például az időjárást, hiszen a bemeneti adatok kismértékű bizonytalansága is drasztikusan más eredményekhez vezethet a jövőben.
A videó felidézi a közelmúlt aszteroida- és műhold-becsapódási riadalmait is, melyek jól szemléltetik, mennyire bizonytalan tud lenni a tudományos előrejelzés, ha a kezdeti adatok pontatlanok. Ezzel együtt fejtegeti, hogy a káosz olyan kulcsjelenségekhez kapcsolódik, mint a meteorológia vagy az égi objektumok pályájának elemzése, és bemutatja, miért lehetnek bizonyos események elvileg is eldönthetetlenek.
Elgondolkodtató matematikai és fizikai kérdések is felmerülnek: vajon a természetben zajló komplex folyamatokat – például folyadékmozgásokat – fel lehetne használni számításokra? Hol húzódnak a számítási lehetőségek határai, és mennyire befolyásolják a világ működését az eldönthetetlen vagy előre nem jelezhető problémák? Ilyen nyitott kérdés a híres Navier-Stokes-egyenlet is, amely mindmáig izgalomban tartja a matematikusokat.
