Egy amerikai olajmező alatt egyre növekvő környezeti problémára derül fény: a Permi-medence működése során hatalmas mennyiségű toxikus vizet termelnek ki, amelyet a földfelszín alá fecskendeznek vissza. Ez a művelet megváltoztatja a földkéregben uralkodó nyomásviszonyokat, amelynek következtében megnőtt a földrengések gyakorisága – olyan területeken is, ahol korábban elképzelhetetlennek tűnt mindez.
A történetben egyre erősödő riadalmat váltanak ki a felszínre törő szennyezett vízgejzírek, illetve a föld alól előtörő olajos, mérgező anyagok. Helyszíni jelentések világítanak rá, hogy számos „zombikútnak” nevezett régi kútból szivárog ki veszélyes anyag, amely borítékolja a problémák növekedését. Szakértők szerint a visszasajtolás sekélyebb rétegekbe történő áthelyezése sem bizonyul veszélytelen megoldásnak, egyre több a szabályozói bizonytalanság és a felelősség kérdését kerülő döntéshozó.
Felmerül, hogy van-e kiút ebből a vízproblémából, illetve mivel járhat, ha a mostani trendek folytatódnak. Lehetséges-e, hogy az új technológiák képesek lesznek ipari méretekben megtisztítani a szennyezett vizet? Mi lesz az ivóvízkészletek és a helyi ökoszisztéma sorsa, ha a szabályozás nem lép közbe elég gyorsan?