Sok ország kiemelkedő pénzbeli jutalmakkal motiválja olimpikonjait, amikor érmet szereznek a játékokon. Az összegek és az elosztás módja azonban jelentősen különbözik országonként.
Például Olaszország komoly pénzügyi vállalásokat tett: a milánói és cortinai Téli Olimpia előkészületei után rekordszámú, 30 érmet szereztek, ami csaknem 7,8 millió dolláros bónuszkifizetést tett szükségessé. Az olasz sportolók jelentős összegeket vihetnek haza minden éremért – például arany esetén közel 213 000 dollárt –, így az ösztönzőrendszerük a világ egyik legnagyobbja.
A jutalmazási rendszer országonként eltér: míg néhány ország a csapatversenyeknél kevesebbet fizet, vagy limitálja az igénybe vehető bónuszok számát, addig máshol a nemzetközi átlagtól eltérően már a 16. helyért is jár kifizetés. Emellett vannak országok, amelyek inkább állami támogatást vagy hosszabb távú ösztöndíjakat biztosítanak, ahelyett hogy jutalmakat adnának az érmek után.
Az anyagi jutalmak forrása is változatos lehet: a nemzeti olimpiai bizottság, a kormány, vagy akár szponzorok felelhetnek a kifizetésekért. Az adózási szempontok is meghatározzák, hogy a sportolók mennyit kapnak meg ténylegesen a bónuszokból. Sőt, Olaszországban és más országokban új törvények adómentessé teszik ezeket a díjakat.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy a pénzügyi ösztönzők mennyiben befolyásolják az élsportolók motivációját, és milyen hatással vannak a nemzeti sportsikerekre és az olimpiára való felkészülésre. Az ösztönzőrendszerek sokszínűsége rávilágít arra, hogy nincs univerzális megoldás: minden ország saját elvei, hagyományai és lehetőségei szerint alakítja ki rendszerét.
