A hetvenes-nyolcvanas évek fordulója egyedülálló korszak volt a horror tematikájú videojátékok fejlődésében. Ekkoriban születtek meg olyan kultikus címek, mint a The Texas Chainsaw Massacre vagy a Halloween, amelyek az Atari konzolra jelentek meg. Az otthoni számítógépekre készült horrorjátékok, például a Dracula, a Frankenstein vagy a The Evil Dead, elsősorban hangulatra és a játékosok fantáziájára építettek, a grafikai realitás helyett.
Az egyik legemblematikusabb ilyen alkotás a Friday the 13th, amely Commodore 64-re, Amstrad CPC-re és ZX Spectrumra is napvilágot látott. A programot, amelyet a brit Domark fejlesztett, főként a filmsorozat második részéből merített ihletet. A borítón azonban a negyedik film plakátja szerepelt, ami egyedi marketingfogásként szolgált, nem kevés polémia közepette.
A játék fejlesztésének és megjelenésének körülményeiről is szó esik. A meghökkentő reklámkampány, giccses borítók és a műanyag vérkapszulák csak tovább növelték a botrányt, amely olyannyira erős volt, hogy egyes üzletek az eredeti borító lecserélésére kötelezték a kiadót. A későbbi újrakiadás során teljesen új csomagolással jelent meg.
Játékmenet szempontjából a program öt pályán keresztül vezet minket, mindegyikben egy másik karakter irányítását kapjuk, akiket a pánik, erő és józanság szintje különböztet meg. Az első fontos lépés a kereszt megtalálása és elhelyezése, hogy menedéket biztosítsunk a többi szereplő számára. Csavar a játékban, hogy Jason álcázva van, és csak támadásnál fedi fel magát, így kénytelenek vagyunk mindenkire gyanakodni.
A játék zenei választásai szokatlanul vidámak, hiszen például az Old MacDonald Had a Farm vagy a Nászinduló is hallható, amelyek disszonánsan illeszkednek a horror hangulathoz. Meglepő módon, annak ellenére, hogy a játék megjelenésekor kifejezetten rossz értékeléseket kapott, számos ismerős témát, érdekes játékelemet és korabeli társadalmi reakciókat vonultat fel, amelyek tovább árnyalják az akkoriban készült horror videojátékok világát.
