Paul Ehrenfest sorsa egyedülálló példája annak, hogyan fonódik össze a zseniális tudományos elme, a mély emberi érzékenység és a személyes tragédia. A történet bemutatja, miként vált a szegény morva zsidó családból származó fiú a huszadik század legnagyobb fizikusainak egyikévé, valamint Einstein egyik legkedveltebb barátjává és szellemi társává.
Kiemelkedik a jelentősége abban is, ahogyan a bonyolult fizikai elméleteket – például a statisztikus mechanika vagy a kvantummechanika új problémáit – egyszerű példákkal és vizuális modellekkel tette érthetővé. Felvetődik a kérdés, hogyan birkózott meg egy olyan tudós, mint Ehrenfest, azzal, hogy a tudománya egyre absztraktabbá vált, miközben ő az intuitív, kézzelfogható magyarázatokat kedvelte.
Érdekes betekintést nyerhetünk abba is, miként alakította személyes életét a kulturális és vallási háttér, az európai antiszemitizmus és a családi tragédiák – különösen a fiának Down-szindrómája és a feleségével való többszörös nehézségek. Felmerül, hogy a magánéleti válságok, a háborús viszonyok és a kor gazdasági depressziója miképpen hatottak lelki állapotára és pályafutására.
Megjelennek olyan gondolatok is, mint a szülői felelősség kérdése, a kivándorlás nehézségei, a kirekesztettség érzése és az állandó keresés a hovatartozás iránt. A fizikus szakma és a barátok támogatásának erős és gyenge oldalaira is rávilágít a történet, ugyanakkor végig lebegtetve a kérdést: mit jelent a tragédia egy alkotó ember életében, és mi marad fenn a tudományos örökségéből az utókor számára?
