Az 1900-as évek hajnalán Párizsban megkezdett metróhálózat építése nemcsak hatalmas mérnöki kihívást, hanem egyedülálló technológiai fejlődést is jelentett. A pályaudvarokat, alagutakat és hidakat tervező mérnökök olyan megoldásokat választottak, amelyek még ma is meghatározzák a francia főváros arculatát. Felbukkannak legendás nevű tervezők, mint Fuljon Bianu, akit a metró atyjának tartanak.
Feltárulnak a korabeli építési technikák: a kézi, fáradtságos ásás, a különleges vasbeton elemek „óriás puzzle”-szerű összeillesztése, valamint a Szajna folyó alatti szakaszokban használt úttörő fagyasztásos és süllyesztéses eljárások. A dokumentumfilm látványos példákat mutat be arra, miként kerültek össze csavart acélhidak, állítottak fel vízmentes kamrákat, és milyen műszaki bravúrok tették lehetővé a hálózat gyors bővítését.
Megtudhatjuk, miként alakult át a közlekedési hálózat több évtizeden át, hogyan vezettek be automatizált rendszereket és biztonságtechnikai újdonságokat. A modern metróhoz vezető út során innovatív gépek és építési módszerek jelennek meg, például az önállóan dolgozó alagútfúró gépek, és az új vonali meghosszabbítások érintik a város legmélyebb rétegeit is. Bemutatásra kerülnek a jelenlegi bővítések, valamint a jövő nagy projektjei, mint a Grand Paris Express hálózat.
Kérdések és témák merülnek fel: milyen módon sikerült évszázadokon át igazi „városi artériává” tenni a metrót, miként biztosítható a folyamatos innováció, és milyen technológiai megoldásokkal válaszolnak a főváros városi kihívásaira a következő évtizedekben? Megnézhetjük, miként vált a párizsi metró nem csupán közlekedési eszközzé, hanem a város életének és identitásának szerves részévé.
