Egyedi hangzásvilágú szintetizátor-hangpadok élő megszólaltatására fejlesztett Amiga program kerül bemutatásra, amely a 80-as, 90-es évek videojátékainak és demózenéinek ikonikus, nosztalgikus hangzását idézi fel. Az alkotó elmondja, hogyan törekedett az eredeti, alacsony mintavételezésű, 8 bites akkordminták újraalkotására, amelyeket az Amiga hardver lépcsőzetes mintázata és magas frekvenciájú fénylése határoz meg.
Érdekes kihívásként jelenik meg a billentyűzet mátrix használatának korlátai, például a ‘keyboard ghosting’, amely megnehezíti több hang együttes megszólaltatását. Az előadó különleges billentyű-hozzárendelésekkel és vezérlőkkel oldja meg, hogy minél szélesebb körű akkordokat és hangszíneket lehessen játszani élőben, még a számítógép hardveres limitációi mellett is.
Részletes bemutatás hangzik el arról, hogyan szervezi meg az akkordokat a billentyűzeten: az alsó sorban Shepard-tonokkal készült kvintminták vannak egész hangközökkel léptetve, emellett bemutatásra kerül, hogyan lehet ezekből különleges, folyamatosan emelkedő vagy süllyedő skálahatást kelteni. A felső sorokba moltercek kerülnek, amelyekkel újabb akkordtípusok, például dúr és moll hármas akkordok, bővített és szűkített akkordok kombinálhatóak.
Felmerül az is, hogyan lehetne a hangszer timbrét, hangszínét valós időben, rugalmasan változtatni anélkül, hogy új mintákat kellene betölteni, illetve hogyan lehet a hangszer billentyűzetelosztását zenei logika szerint kialakítani, megőrizve a kompakt kezelhetőséget és a széles hangzásvilágot. Ezek a fejlesztések nemcsak technikai, hanem zeneelméleti kérdéseket is felvetnek a korabeli számítógépzene lehetőségeivel kapcsolatban.
