1980 emlékezetes évként vonult be a játékvilág történetébe, hiszen ekkor jelent meg a Pac-Man, amely azóta is az aranykor egyik legikonikusabb játékaként él a köztudatban. Az aranykor számos emlékezetes címet adott a világnak, de a Pac-Man sikere elkerülhetetlenné tette a folytatásokat is, amelyek egészen a 80-as évek elejéig sorakoztak.
A videó részletesen bemutatja, hogyan született meg 1987-ben a Pacmania, amely új vizuális megjelenést (izometrikus nézetet) és játékmenetbeli újításokat vezetett be, mint például a szellemeken való átugrás vagy az eltérő kinézetű labirintusok. Az is szóba kerül, miként próbált a Namco a kor aktuális trendjeihez igazodni, hogy a játék ne csak nosztalgiázóknak, hanem új játékosoknak is vonzó legyen.
Különféle otthoni verziók is megemlítésre kerülnek: a videó sorrendben vizsgálja az Amstrad CPC, MSX, ZX Spectrum, Commodore 64, Atari ST, Sega Master System, Nintendo NES, Commodore Amiga, Acorn Archimedes és Sega Mega Drive portokat, kiemelve ezek technikai és audiovizuális különbségeit. Fontos szempontként jelenik meg mindegyiknél a színek használata, a gördülékenység és a hűség az eredeti játékhoz. Meglepő lehet, hogy némelyik, például a Commodore 64 port, kimagaslik a sebessége és játszhatósága miatt, míg mások a grafikai részletekben teljesítenek jól.
Az áttekintésben szó esik arról is, hogy az évek során mennyi különböző platformra született Pacmania feldolgozás, beleértve a modern emulációs lehetőségeket, illetve a japán Namco Museum PlayStation kiadást és a Game Boy Advance-re készült Pac-Man Collection verziót is. A videó kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, vajon mely tulajdonságok teszik igazán jóvá egy retrojáték portját, és mitől lehet szerethető még egy évtizedeken átívelő sorozat is.
