Képzeld el, ha az egész világot elmosná a víz, de lenne egy hely, ahol menedékre lelhetnél – Kentuckyban, ahol egy életnagyságú Noé bárkája vár. Ez a bevezetés izgalmas kérdéseket vet fel: miért ilyen elterjedt a vízözön-mítosz, és vajon tényleg bibliai eredetű-e?
A videó részletesen bemutatja, hogyan bukkan fel a világvégi özönvíz története különféle ősi kultúrákban. A babilóniai és mezopotámiai történetek – például az Atra-haszisz eposz és a Gilgames eposzban Utnapistis története – meglepő hasonlóságokat mutatnak a bibliai elbeszéléssel: egy isteni figyelmeztetés, egy kiválasztott túlélő, valamint az állatok és rokonok megmentése egy különleges hajón.
Vajon miért ennyire közös emberi tapasztalat a világvégi árvíz gondolata? Az eposzok dátumai és motívumai arra utalnak, hogy a zsidó, mezopotámiai, majd a görög és hindu mítoszok között szoros kapcsolat és kölcsönhatás volt. Az is felmerül, létezhetett-e valódi, pusztító áradás a történelemben, amely ennyi kultúra emlékezetében fennmaradt?
Néhány figyelemre méltó részlet is kiemelésre kerül: hogyan változott a bárka formája az idők során, miként kapcsolódik mindehhez a galamb és az olajág szimbóluma, és hogy miként rántotta le a leplet egy 19. századi kutató ezeknek a mítoszoknak a kapcsolatáról. A nézőben ez az ismeretterjesztő felvezetés újabb kérdéseket ébreszt: hogyan formálják egymást a vallási és kulturális történetek, mit mondanak rólunk ezek a közös mítoszok?
