Az emberiség évszázadok óta fantáziál futurisztikus technológiákról, de néhány egykori sci-fi álom már ma is a küszöbünkön kopogtat. Az epizódban felmerülő témák között szerepelnek az agy–számítógép interfészek, amelyek lehetővé teszik robotkarok gondolati irányítását és a közvetlen elme-kommunikáció távlatait. Ráadásként szó esik az álomrögzítés és emlék-visszajátszás technológiájáról is, amellyel a kutatók már képesek bizonyos álomelemek megjelenítésére a megfelelő agyi aktivitás alapján.
A reprodukció forradalmasítása is a fókuszba kerül: az epizód bemutatja, miként teszik lehetővé az első mesterséges méhek és a génszerkesztés a „designer babák” létrehozását, illetve hogyan hosszabbítható meg a termékenység ideje. Emellett etikai és társadalmi kérdések is felmerülnek, például a génmódosítás elterjedésének veszélyei vagy előnyei, illetve hol jelenthetnek ezek jövőbeni konfliktusokat.
A világűr elérésének új útjait tárja fel a fejezet az űrlift-technológia fejlődésének bemutatásával, kiemelve a grafén és egyéb innovatív anyagok szerepét, illetve, hogy miként válhat a világűr elérése olcsóbbá és hétköznapibbá. Szóba kerül a klímakontroll lehetséges jövője is, ideértve a napfény irányítását és annak környezetvédelmi potenciálját.
Kiemelt témaként jelenik meg az ősi kihalt fajok klónozása, például a mammutok vagy dodók visszahozása génszerkesztés útján, valamint az élővilág megőrzésének eszközei, mint a DNS mintavételezés és digitális archiválás. Végül részletesen tárgyalja az emberi test újjáépítésének lehetőségét, a bionikus végtagoktól és sejtlaborokban növesztett szervektől kezdve a nanotechnológiás gyógyításig és a kriogenika újdonságaiig.
Mindez számos izgalmas kérdést vet fel: kinek a tulajdona lesz a saját agyi adatunk? Hol húzható meg a határ a természetes és a mesterséges között? Mikor válik a halál kezelhető szoftverhibává? Ezek a dilemmák ma már túlmutatnak a science fiction műfaján, valósággá válnak – és sürgetik a társadalmi párbeszédet róluk.
