Az északi hódítók köré számtalan tévhit fonódott, kezdve a rettegett szarvassisakoktól egészen a véres hajótemetésekig. Ezek a képek sokszor semmilyen valós alapot nem hordoznak, sőt, némelyik egészen a 19. század kulturális hullámaiból ered, nem pedig a középkori Skandináviából.
Külön figyelmet kap a „viking” szó eredete, az első rajtaütések időpontja, valamint azok a társadalmi és környezeti tényezők, amelyek a viking korszak kialakulásához vezettek. A történelmi emlékeket gyakran ködös legendák árnyékolják be; például hogy az északiak valóban használták-e áldozataik koponyáit kupaként, vagy hogy valóban minden harcos férfi volt-e.
A rabszolgaság, a távoli civilizációkkal fennálló kereskedelmi kapcsolatok és a vikingek temetkezési szokásai is terítékre kerülnek. Miközben új régészeti leleteket fedeznek fel, folyamatosan tisztul a kép a viking társadalom összetettségéről és mindennapjairól.
Szóba kerül az is, hogyan alakult ki a vikingekről szóló romantikus képzet a modern időkben, és hogyan torzul el a múlt a népszerű kultúrában. Mindeközben izgalmas kérdések merülnek fel: Kiket illetett meg a „viking” státusz? Milyen volt a nők szerepe a hadviselésben? Hogyan keltek életre a viking legendák az évszázadok során?
