Létezik öt matematikai egyenlet, amelyek jelentős következményekkel lehetnek a civilizációnkra – sőt, akár az egész univerzum sorsára is. Ezek az egyenletek nem csupán elméleti problémák, hanem valódi fizikai folyamatokat írnak le, amelyek hátborzongató lehetőségekkel járhatnak.
Az első közismert képlet, az E=MC2 a tömeg és energia ekvivalenciáját mutatja be, ami elképesztő mennyiségű energiát rejt minden anyagban. Az atombomba készítése óta tudjuk, hogy ez az energia elérhető – de vajon mennyire vagyunk képesek uralni ezt a hatalmat, és milyen globális veszélyeket hordoz magában?
A Higgs-potenciál egyenlet révén felmerül a kérdés: mennyire stabil a világegyetem? A kvantummechanikai modelleken alapuló számítások egyfajta kozmikus végítélet lehetőségét vetik fel, ahol egy váratlan átmenettel minden létező megsemmisülhet.
Az univerzum gyorsuló tágulásához kapcsolódó egyenletek, például a kozmológiai állandó, felvetik a „nagy szakadás” lehetőségét, amikor a téridő tágulása mindent darabokra téphet. Az elméleti kérdés az: mi is valójában a sötét energia, és hová vezethet ez az energiaprocesszus?
A termodinamika második főtétele az entrópia növekedéséről beszél – vagyis arról, hogy idővel minden egyre rendezetlenebbé és élettelenné válik. Vajon tényleg elkerülhetetlen az univerzum „hőhalála”?
Az utolsó vizsgált képlet a galaxisok keringési sebességét írja le, és összefüggésben van a sötét anyag rejtélyével. A megfigyelések szerint az univerzum anyagának nagy része láthatatlan – de mi lehet ez, és milyen meglepetéseket tartogathat számunkra? Lehet, hogy párhuzamos világok, vagy akár rejtett civilizációk vannak körülöttünk, amelyekről semmit sem tudunk?
